n Minden önállóan praktizáló fogorvos tapasztalja, hogy az adminisztrációs terhek az elmúlt években folyamatosan nőttek. A betegnyilvántartás, a kezelési terv, a kapcsolat a fogtechnikusokkal, a számlázás és – úgy általában – az ügyfélkezelés, ráadásul pedig mindez a legújabban bevezetett GDPR követelményeinek betartásával, szinte már teljesen kitölti egy ember munkaidejét. Erre az egyre növekvő feladathalmazra kínál kényelmes megoldást egy új, magyar fejlesztésű szoftver.
Az út, egy szokatlan karriertörténet, igencsak érdekes. Botos Tibor tanulmányait az Állatorvos-tudományi Egyetemen kezdte, el is végzett ott három évet. Ám meggondolta magát, inkább az üzleti élet vonzotta. Írországba költözött, ahol egy teljesen új világgal találkozott nemcsak a munkavállalásban, hanem az egészségügyben is. Közben folyamatosan az motoszkált a fejében, hogy valami önálló vállalkozásba kellene kezdeni. Amint körülnézett, számba vette a lehetőségeket, felfigyelt az akkor kezdődő fogászati turizmusra és 2005-ben belevágott. A megvalósítást segítette a „fapados” járatok fellendülése. A vállalkozás fél év után beindult, először Debrecenbe, majd több budapesti rendelőbe szervezett betegeket. 2008-tól csapatával Írországban már saját irodákban konzultált a betegekkel a rájuk váró kezelésekről, majd Londonban már egy kétszékes rendelőben, ahol társ­tulajdonos is. Ez a tevékenysége jelenleg is tart, ám ezzel nem elégedett meg.

Hogyan jött az ötlet – tettem fel neki a kérdést –, hogy a digitalizációval is elkezdjen foglalkozni?

A betegekben, akik akkoriban kezelésre Magyarországra jöttek, már tizenöt évvel ezelőtt is volt némi „félsz” – kezdte a történetet Botos Tibor. Természetes, hogy minél többet akartak megtudni, a döntéseik meghozatala előtt sok információt igényeltek. Szerették volna megérteni a rájuk váró kezelést. Az otthonról való elindulásuk komoly előkészületet igényelt, ezért minden információt át kellett adni nekik, hogy objektíven tudjanak dönteni. Akkoriban még nem volt YouTube, videókat sem lehetett küldözgetni, ezért kezdetben rajzolgatással próbáltuk elmagyarázni nekik a kezelések lépéseit. Olyan fogászati szoftvert kerestem, aminek a segítségével a kezelési terveket gyorsan és érthetően el lehet készíteni. Az Állatorvos-tudományi Egyetemen bizonyos alapot azért kaptunk anatómiából, élettanból, a téma így nem állt teljesen távol tőlem, és a kezeléseket végző orvosoktól is sok segítséget kaptam. Úgy 2008 körül, amikor már egyre több beteg jött, és szerettük volna minél gyorsabban, érthetőbben és hatékonyabban tartani a konzultációkat, hamar körvonalazódott a digitalizáció igénye. Ám akkor jött a válság Írországban, minden visszacsúszott kissé, mi is csak négy évvel később kezdtük el – egy fejlesztő és biológus végzettségű munkatársammal – készíteni a szoftvert. Olyan animációs szoftver elkészítésébe fogtunk, ami a beteg státuszából kiindulva, lépésről lépésre megmutatja, illusztrálja a páciensre váró kezelést. Az „egy kép többet mond ezer szónál” elvét követve, a hagyományos odontogramhoz hasonlóan vesszük fel az anamnézist és a beteg aktuális állapotát, ezt pedig a kezelési terv kialakítása, felvétele követi. A rendszer animációt készít a nyitott, alsó-felső szájról, ahol szerepelnek a fogszámok és lépésről lépésre bemutatja a betegre váró kezelést. Ha például van egy körhíd, akkor megmutatja a csiszolásokat, esetleges csapelőkészítéseket, gyökér- és egyéb kezeléseket.

Egyértelmű, hogy ez a betegnek nagyon jó, mert sokkal részletesebb, alaposabb tájékoztatást kap. Miért jó ez az orvosnak?

Ha a beteg nem ismeri a rá váró kezelést, sok kérdést tesz fel. Azért, hogy a betegét megnyugtassa, az orvosnak akár többször is el kell magyaráznia ugyanazt és még akkor sem biztos, hogy a beteg mindent megértett. Ezzel a szoftverrel az orvos azt is meg tudja mutatni, hogy két eltérő kezelés között mi a különbség. Mondjuk, egy cirkónium- vagy egy fémkerámia korona közötti különbséget be lehet mutatni. Ha a beteg csak annyit tud, hogy az egyiknek az ára a fele a másiknak, akkor jószerint csak az ár alapján fog dönteni, mivel nincs túl sok információja a két típus közötti különbségről. De ha ezt is bemutatjuk neki, az befolyásolhatja az álláspontját. Vagy például ha egy „all-on-4”-ról vagy egy kombinált munkáról beszélünk, amit nagyon nehéz elmagyarázni és nagyon sok lépésből áll, akkor a PlanMaster igen jó eszköz arra, hogy a beteg a részleteket is megismerhesse.

Hogyan jut ezekhez hozzá a páciens? Megkapja egy CD-n, hazaviszi és otthon megnézi?

Kap egy nyomtatott kezelési tervet, azon van egy QR-kód, ezt be tudja olvasni, ugyanakkor e-mailben egy linken is átküldjük neki. Azt megnyitva megjelenik a szájának a képe, annak kezelési terve animálva, illetve magán a kezelési terven is szerepel egy QR-kód, amit be tud olvasni. Persze ehhez azért kell, hogy neki is legyen legalább valami alapszintű számítógépes ismerete. Ha egy e-mailt meg tud nyitni, használja a YouTube-ot, annyi már elég. A rendszert olyan gyorsra készítettük, hogy az orvos már a konzultáció során is meg tudja mutatni a kezelés lépéseit. Ha van például egy fogatlan beteg, ő esetleg választhat egy százezer forintos fogsor és egy több millió forintos „all-on-4” teljes implantációs eljárás között. Hogy ezeket megértse, nekünk pontosan meg kell mutatnunk a különböző típusú kezeléseket. Meg kell beszélnünk vele, hogy ő mit szeretne, milyen anyagi terhet vállalhat? A rendszerben vannak beépített animációk, amik megmutatják a kezelések különböző típusait, ez segít az orvosnak abban, hogy ne kelljen órákat beszélnie olyan eljárásokról, amiket úgysem fog a beteg választani.

 

Mióta létezik ez a szoftver Magyarországon és mi lehet a jövője a fejlesztésnek?

Mi magunk már 2015 óta használjuk londoni rendelőnkben az általunk közvetített betegek tájékoztatására. Azóta fokozatosan vezettük be, jelenleg idehaza mintegy húsz helyen használják. Ma ez már egy komplett betegnyilvántartó. Van benne kezelési napló, naptár, ügyfélkezelési rendszer, SMS és e-mail küldő, számlázó, egy sereg feladatot vesz át az asszisztenstől, a recepcióstól és az orvostól. Automatikusan értesíti a beteget a foglalás időpontjáról, segít az elszámolásban az alkalmazott fogorvosok között. További célunk, hogy szeretnénk teljesen automatizálni. Kialakítottunk benne egy olyan rendszert, aminek a segítségével hangvezérléssel lehet státuszfelvételt, hozzá kezelési tervet készíteni. Percek alatt állít elő olyan komplex kezelési terveket, amikre az asszisztens gyakran csak félórai munkával képes. Ha az orvos felvette a beteg státuszát, meg lehet kérdezni a szoftvert, hogy milyen javaslatokat ad? A státusz alapján a rendszer képes önálló kezelési javaslatokat adni! A fogorvos, amikor a szájban dolgozik, mindent lediktál az asszisztensnek. Ő ott, először leírja egy papírra és csak utána vezetheti fel a nyilvántartásba. A rendszer pedig a beszéd „hallatán” felismeri a kifejezéseket, mindent azonnal rögzít, utasítani is lehet, hogy generáljon animációkat, kezelési terveket, javaslatokat a betegnek. A fejlesztés következő célja pedig a kapcsolat megteremtése a fogtechnikával. Ott is férjenek hozzá a betegek szükséges adataihoz, és ha mondjuk nem jó a vázpróba, értesüljenek róla, alkalmazkodni tudjanak hozzá a saját munkaszervezésükben. A fogorvos-fogtechnikus kapcsolatában gyakran előfordul, hogy nehezen tudják egymást elérni. Az egyik éppen a szájban dolgozik, a másiknak meg pont akkor van sürgős munkája. Készítettünk a szoftverben egy olyan, közös fórumot, amin ők meg tudják beszélni az egyes betegek fogászati állapotát és a rendszer még arra is figyel, hogy az adatok átadása kettőjük között megfeleljen a GDPR követelményeinek. A mobiltelefonon készített fotók is azonnal bekerülnek a rendszerbe. A fogorvos-fogtechnikus kapcsolatában is.

Dr. Révay András

×

Powered by WhatsApp Chat

×