A pácienseink számára egyre nagyobb számban kerül fogászati implantátum beültetésre. Sajátságos anatómiai viszonyoknak köszönhetően a fogászati implantátumok körül nagyobb eséllyel alakul ki gyulladás, és ennek megfelelően a folyamat lefolyása is különbözik a fogak mellett kialakuló parodontitistől. Ezek miatt némileg más stratégia mentén történik a megelőzése és a terápiája. Az előadás során a hallgatók megismerhetik mindazokat a szempontokat, amelyek figyelembe vétele nélkülözhetetlen az implantációs pótlások tervezéséhez és elkészítéséhez. Betekintést nyerhetnek a gyulladásos elváltozások legfontosabb diagnosztikus módszereibe, továbbá a korszerű terápiás protokollokba is.

A fogászati szolgáltatások működésének minőségét a páciensek és az ellátásban közreműködő munkatársak elégedettsége tükrözi, ezért a praxismenedzsmentnek egyre nagyobb jelentősége van a XXI. században. A versenyhelyzet, valamint a minőség iránti igény új kihívásokat indukál, amely a team munkában végzett tevékenységgel valósítható meg. Az együttműködő csoport tagjai a fogorvos, a fogászati asszisztens és a dentálhigiénikus, valamint a támogató folyamatokat és az adminisztrációt végző alkalmazottak. A sztomato-onkológiai szűrővizsgálat, vagy a páciensek instruálása, motiválása, kisebb parodontális beavatkozások és a megbetegedések terápiáját követő gondozás azok a feladatok, amelyeket a BSc diplomával rendelkező dentálhigiénikusok elvégezhetnek. A fogorvos menedzseli a feladatokat és szakellátási kompetenciát igénylő eseteket gyógyít. Az orális egészségmutatók javítása érdekében végzett preventív tevékenységben a szakorvosok mellett szerepe van a fogászati team minden tagjának, a fogorvos munkáját segítő asszisztenseknek és a klinikai fogászati higénikusoknak, valamint a dentálhigiénikusoknak.

Előadásomban szeretném bemutatni a hallgatóságnak, hogy Európában, valamint a tengeren túlon hogyan alkalmazkodtak a dentalhigiénikusok és az asszisztens kollégák a digitális fogászathoz. Hogyan fordították előnyükre a technológiát, miként vált nélkülözhetetlenné a fogorvos számára a digitális eszközök professzionális használata. Elhangzik majd az is, hogy milyen gyorsan lehet elsajátítani a digitális fogászati képességeket, milyen előnyei és hátrányai lehetnek a technológiának a jövőnkre nézve, továbbá, milyen szerepe lehet a prevenciós és páciens-motiváló munkában. Egy lehetséges jövőképet is fel fogok vázolni annak érdekében, hogy milyen irányba érdemes haladni az élethosszig tartó tanulás és önképzés útján.

A cukorbetegség és egyéb szénhidrát-anyagcsere megbetegedések több mint egymillió embert érintenek közvetlenül Magyarországon. Statisztikailag minden 11. ember, aki a fogorvosi rendelőbe lép, cukorbetegnek tekinthető. A kezelésük fontossága kiemelendő, mely összefüggésben van a metabolikus állapottal már rövid távon is. A Semmelweis Egyetem Diabéteszes Fogászati Munkacsoportja számos hazai és nemzetközi publikáció létrejöttében vett részt ebben a témában, mely során olyan irányelvek születtek, amelyek segítik az ellátást végző team tagjainak munkáját.