EADSM Alvásfogászat Kongresszus
Dental World
2026. október 8-9. – Budapest
Mega Early Bird 45% kedvezmény november 30-ig
Nap
:
Óra
:
Perc
:
Mp
eadsm ALVÁSFOGÁSZAT KONGRESSZUS
Nemzetközi előadók a 2026-os EADSM Alvásfogászat Kongresszus rendezvényén
16 kreditpont
A European Academy of Dental Sleep Medicine (EADSM) szervezésében megrendezett Alvásfogászat Kongresszus 2026 a nemzetközi szakma vezető szakértőit hozza össze, akik formálják a fogászati alvásmedicina jövőjét. Neves klinikusok, kutatók és véleményvezérek a világ minden tájáról Budapestre érkeznek, hogy megosszák a legújabb diagnosztikai módszerekkel, kezelési protokollokkal és interdiszciplináris megközelítésekkel kapcsolatos ismereteiket.
A kongresszus túlmutat az elméleten: az előadók valós eseteket és gyakorlati alkalmazásokat mutatnak be, hogy a résztvevők a legújabb eredményeket saját praxisukban is hatékonyan alkalmazhassák. Az interaktív előadások, viták és személyes konzultációs lehetőségek révén a résztvevők közvetlenül kapcsolatba léphetnek a szakértőkkel, elmélyíthetik tudásukat, és választ kaphatnak legfontosabb klinikai kérdéseikre.
Prof. Susana Falardo
Portugália
Prof. Miche De Meyer
Belgium
Dr. Paul Reaney
Egyesült Királyság
Prof. Maria Clotilde
Olaszország
Prof. Triin Jagomagi
Észtország
Prof. Cibele Dal Fabbro
Kanada
Prof. Gilles Lavigne
Kanada
Prof. Sara Camañes
Spanyolország
Dr. Patricia Fernández-Sanjuán
Spanyolország
Dr. Hermann Gábor
Magyarország
Dr. Dagmar Norden
Németország
Prof. Guy Brown
Egyesült Királyság
Dr. Justus Hauschild
Németország
Dr. Vicente Wielandt Albónico
Chile
Dr. Joseph Ryan
Ausztrália
Dr. Maurits de Ruiter
Hollandia
EADSM Alvásfogászat Kongresszus programja
Csütörtök
8
09.05-09.15
Alvásfogászat Kongresszus – Megnyitó
Prof. Susana Falardo, Dr. Hermann Gábor
Horkolás – teher vagy egészségügyi figyelmeztető jel?
Prof. Miche De Meyer
Bővebben
Prof. Miche De Meyer
Horkolás – teher vagy egészségügyi figyelmeztető jel?
Az alvás fiziológiai és viselkedési folyamatok összessége. Az ICSD-3 (International Classification of Sleep Disorders, 3rd edition), valamint az AADSM (2023) TR (Treatment Recommendation) besorolása szerint az alvászavarok csoportján belül az alvásfüggő légzészavarok tartoznak a leggyakoribb kórképek közé. Az obstruktív jellegű alvás alatti légzészavarok közé tartozik a primer horkolás (AHI < 5), valamint az obstruktív alvási apnoe szindróma (AHI ≥ 5).
A nem specifikált horkolási hangjelenség gyakran megelőz egy alvás alatti respiratorikus eseményt, és világszinten mintegy 4 milliárd embert érintő prevalenciájú jelenségként értelmezhető.
Az előadás áttekinti a horkolás akusztikai jellemzőinek legújabb tudományos eredményeit, különös tekintettel arra, hogy ezek milyen mértékben hordoznak klinikai információt az alvásfüggő légzészavarok, például az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) vonatkozásában. Emellett bemutatásra kerül az evidenciákon alapuló terápiás lehetőségek spektruma, amely a horkolás és az alvásfüggő légzészavarok korszerű, személyre szabott kezelését támogatja a 2026-os szakmai irányelvek mentén.
Önéletrajz
Miche De Meyer 1982-ben szerzett fogorvosi diplomát a Gent-i Egyetemen (UGent), majd számos szakirányú továbbképzésen vett részt. Fő kutatási és klinikai érdeklődése az orvosilag orientált fogászat, különösen az obstruktív alvási apnoe (OSAS), a temporomandibuláris diszfunkciók (TMD), valamint a fájdalom- és mozgászavarok kezelése.
23 évig dolgozott az UGent Fogászati Tanszékén, valamint korábban több közkórház MKA osztályán. Dr. De Meyer az orofaciális diszfunkciók és a fájdalom kezelésének speciális szakértelmét ötvözi az interdiszciplináris környezetben szerzett széleskörű tapasztalattal.
Tudományos munkáját több intézményben végzi, többek között a Nijmegeni Egyetemen (Hollandia), az UZ Brusselben (tüdőbetegségek), a VUB-n (fogászat), az UGentben (textiltechnika), valamint az U Groningen Egyetemi Orvosi Központ és Fogászati Központjában (Hollandia).
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
10.00-10.45
A szájüregi készülékek hatékonyságának prognosztizálása rutinszerűen elérhető adatok alapján
Prof. Guy Brown
Bővebben
Prof. Guy Brown
A szájüregi készülékek hatékonyságának prognosztizálása rutinszerűen elérhető adatok alapján
Az okostelefonok és az alacsony költségű szenzorok – beleértve az accelerométereket is – képesek nagy mennyiségű, az alvászavarok szempontjából releváns adat rögzítésére. Ide tartoznak az éjszakai alvási légzési hangok felvételei, az alvás alatti testhelyzet monitorozása, valamint a képalapú arcesztétikai és anatómiai mérések.
Felmerül a kérdés, hogy ezek a könnyen hozzáférhető adatok felhasználhatók-e a szájüregi készülékterápia hatékonyságának előrejelzésére, és ezáltal támogathatják-e a klinikai döntéshozatalt. Az előadás áttekinti a terület jelenlegi lehetőségeit, valamint bemutatja a szerzők legújabb eredményeit a szájüregi készülékek hatékonyságát jelző akusztikus markerekkel kapcsolatban.
Emellett tárgyalja, hogy ezek a megközelítések hogyan terjeszthetők ki más, alacsony költségű szenzorokból származó adatforrásokra, a jövőbeli, adatvezérelt és személyre szabott alvásdiagnosztika és -terápia irányába.
Önéletrajz
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
10.45–11.15
Kávészünet
11.15-12.15
MAD-tervezés és páciensre szabás: a CAD/CAM technológia és az emberi szakértelem ötvözése a személyre szabott ellátás érdekében
Dr. Paul Reaney
Bővebben
Dr. Paul Reaney
MAD-tervezés és páciensre szabás: a CAD/CAM technológia és az emberi szakértelem ötvözése a személyre szabott ellátás érdekében
A CAD/CAM technológia általában különböző MAD-tervezési lehetőségeket kínál a klinikusok számára, testreszabási opciók menüjeként. A Panthera Dental emellett egy BioMatch™ optimalizációs szolgáltatást is biztosít, amely során CAD-tervezők mesterséges intelligenciával támogatott szoftvert használnak a beállítások kiválasztására az optimális retenció, használhatóság, tolerálhatóság és mellékhatás-védelem érdekében, az adott páciens egyéni igényeire szabva.
Komplex esetekben a kezelőorvosok lenyomatokat és esetinformációkat küldhetnek, és a laborral együttműködve teljesen egyedi, személyre szabott megoldásokat dolgozhatnak ki. Dr. Reaney esetsorozatban mutatja be az eszköztervezés során alkalmazott döntéshozatali folyamatát, valamint azokat az eredményeket, amelyek a laborral közösen létrehozott, egyedi, ko-design megoldásokból születtek atípusos esetekben.
Önéletrajz
Dr. Paul Reaney ortodonciára specializálódott fogorvos, aki sikeresen beépítette praxisába az alvásfogászati szolgáltatásokat (Snoring SolutionsNI). Az Európai Alvásfogászat Társaság Akadémián vizsga útján szerzett akkreditációt, és jelenleg az Ír Alvásfogászat Társaság bizottsági tagja. Innovatív digitális megoldásait az alvásfogászat területén 2019 és 2020 között több rangos díjjal ismerték el.
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
12.15 – 13.15
Digitális mandibulapozíció-regisztráció a MAD-terápiában – új arany standard?
Dr. Justus Hauschild
Bővebben
Dr. Justus Hauschild
Digitális mandibulapozíció-regisztráció a MAD-terápiában – új arany standard?
A nemzetközi irányelvek szerint a mandibulaelőretoló készüléknek (MAD) egyénre szabott, állítható, bimaxillárisan rögzített, két sínrendszerből álló készüléknek kell lennie, amely egy háromdimenziós regisztrációval meghatározott kiindulási mandibulapozícióra épül. Ennek meghatározása hagyományosan különböző harapásregisztráló eszközökkel történik, amelyeknek mind a háromdimenziós pozicionálás, mind a technikai kivitelezés szempontjából szigorú követelményeknek kell megfelelniük.
A nemzetközi szakirodalom áttekintése ugyanakkor rámutat arra, hogy a MAD kiindulási pozíciójának meghatározására vonatkozóan jelenleg nem állnak rendelkezésre egyértelmű standardok vagy részletes gyakorlati ajánlások. A fogászat alapelvei szerint az alvásmedicinai készülékek pontosságát és precizitását nemcsak fenntartani, hanem folyamatosan fejleszteni is szükséges annak érdekében, hogy a felső légúti obstrukció hatékonyabban csökkenthető legyen, miközben a mellékhatások minimalizálhatók maradnak.
Az előadás bemutatja, hogyan segíthet egy korszerű digitális regisztrációs rendszer (JMA Optic, Zebris) az állkapocsmozgások pontosabb megértésében, az optimális MAD kiindulási pozíció egyszerű és precíz meghatározásában, valamint a készülék későbbi beállításainak biztonságosabb elvégzésében. A gyakorlati előnyök mellett a digitális regisztráció hozzájárulhat egységesebb és reprodukálhatóbb tudományos standardok kialakításához is a MAD-terápiával kapcsolatos kutatásokban.
Az előadás végül hangsúlyozza, hogy a regisztráció során elért precizitást a készülékek tervezése és gyártása során is következetesen biztosítani kell a professzionális terápiás eredmények érdekében.
Önéletrajz
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
13.15-14.00
Ebédszünet
14.00-15.00
A MAD-terápia támogatása OSA esetén digitális innovációval
Dr. Maurits de Ruiter
Bővebben
Dr. Maurits de Ruiter
A MAD-terápia támogatása OSA esetén digitális innovációval
Önéletrajz
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
15.00-16.00
OSA és az egyidejűleg fennálló alvási bruxizmus
Dr. Joseph Ryan
Bővebben
Dr. Joseph Ryan
OSA és az egyidejűleg fennálló alvási bruxizmus
Önéletrajz
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
16.00-16.30
Kávészünet
16.30-18.30
Az Orthoapnea NOA® készülék hatékonysága obstruktív alvási apnoe kezelésében
Dr. Vicente Wielandt Albónico
Bővebben
Dr. Vicente Wielandt Albónico
Az Orthoapnea NOA® készülék hatékonysága obstruktív alvási apnoe kezelésében
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) gyakori alvásfüggő légzészavar, amely jelentős cardiovascularis morbiditással társul. A mandibulaelőretoló készülékek (MAD) ma már elfogadott alternatív terápiás lehetőséget jelentenek, különösen enyhe vagy középsúlyos OSA esetén, illetve azoknál a betegeknél, akik a CPAP-kezelést nem tolerálják.
Az előadás egy 2025–2026 között végzett prospektív obszervációs kohorszvizsgálat eredményeit mutatja be, amely az Orthoapnea NOA® mandibulaelőretoló készülék hatékonyságát értékelte felnőtt OSA-betegek körében. A vizsgálatba az Amerikai Alvásmedicinai Akadémia (AASM) kritériumai alapján diagnosztizált páciensek kerültek bevonásra, akiknél indikált volt az Orthoapnea NOA® készülék alkalmazása.
Az értékelt paraméterek között szerepelt az apnoe–hipopnoe index (AHI), a 90% alatti oxigénszaturációval töltött idő aránya (CT90), az átlagos oxigénszaturáció (SpO₂), valamint az Epworth Sleepiness Scale (ESS) pontszám a kezelés előtt és után.
Az eredmények alapján a kezelés klinikailag jelentős javulást eredményezett mind a respiratorikus paraméterek, mind a nappali tünetek tekintetében. Az AHI, a CT90 és az ESS értékei számottevően csökkentek, miközben az átlagos oxigénszaturáció javult. A terápiás eredmények eléréséhez átlagosan 65,57%-os mandibuláris előretolás volt szükséges.
Az előadás rámutat arra, hogy az Orthoapnea NOA® készülék hatékony kezelési lehetőséget jelenthet felnőtt OSA-betegek számára. A mérsékelt mértékű mandibuláris előretolás potenciálisan csökkentheti a mellékhatásokat, javíthatja a betegek komfortérzetét, valamint hozzájárulhat a hosszú távú terápiahűség növeléséhez.
Önéletrajz
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
Péntek
9
08.45-09.00
Alvásfogászat Kongresszus – Megnyitó
Dr. Paul Reaney, Dr. Dagmar Norden
09.00-09.45
Az obstruktív alvási apnoe társbetegségei – összefüggések a parodontitisszel és az alvási bruxizmussal
Prof. Maria Clotilde
Bővebben
Prof. Maria Clotilde
Az obstruktív alvási apnoe társbetegségei – összefüggések a parodontitisszel és az alvási bruxizmussal
Az obstruktív alvási apnoe (OSA), a parodontitis és az alvás alatti bruxizmus (SB) igen gyakori kórképek, amelyek felnőtt populációkban gyakran együttesen fordulnak elő. Epidemiológiai vizsgálatok szignifikáns összefüggéseket sugallnak ezen rendellenességek között; ugyanakkor az asszociáció és az ok-okozati viszony elkülönítése továbbra is jelentős tudományos kihívást jelent.
Az OSA-t mind a SB, mind a parodontitis fokozott kockázatával hozták összefüggésbe, feltehetően olyan mechanizmusokon keresztül, mint az intermittáló hipoxia, a szisztémás alacsony fokú gyulladás, az alvásfragmentáció, valamint a szájüregi mikrobiom diszbiózisa. Az alvás alatti bruxizmust egyes hipotézisek az felső légúti obstrukcióra adott kompenzatorikus válaszként értelmezik, míg a bruxizmus szerepe a parodontális szövetpusztulásban továbbra is ellentmondásos.
Újabb adatok arra utalnak, hogy specifikus fenotípusos, neuroimmunológiai, nyál- és mikrobiológiai jellemzők befolyásolhatják e kórképek kölcsönhatását. Az előadás kritikusan tárgyalja az OSA, a parodontitis és az alvás alatti bruxizmus közötti komplex kapcsolat jelenlegi bizonyítékait, kiemelve a lehetséges biológiai útvonalakat, a módszertani korlátokat, valamint a jövőbeli irányokat az interdiszciplináris és személyre szabott megközelítések felé az alvás- és szájüregi egészségügyben.
Önéletrajz
Prof. Maria Clotilde 2007-ben szerzett fogorvosi diplomát az olaszországi Parma Egyetemen, majd 2012-ben PhD-fokozatot szerzett biomedicinális tudományokból a Montreali Egyetemen. 2015-ben fejezte be hároméves posztgraduális képzését parodontológia és implantológia szakterületen a párizsi Paris Diderot Egyetemen.
Tudományos pályafutását Franciaországban kezdte, ahol 2014-től adjunktus, 2017-től docens, majd 2021-től egyetemi tanár lett. Jelenleg a Ferrarai Egyetem professzora. Klinikai munkája a parodontológiára, implantológiára és az alvásfogászatra összpontosít, kutatásai pedig jelentősen hozzájárultak a parodontális betegségek és a kardiovaszkuláris állapotok közötti összefüggések, valamint a megelőzés és az életminőség jobb megértéséhez.
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
09.45-10.30
A szájüregi egészség és az alvásmedicina kapcsolódási pontjai – megelőzhető-e az OSA?
Prof. Triin Jagomagi
Bővebben
Prof. Triin Jagomagi
A szájüregi egészség és az alvásmedicina kapcsolódási pontjai – megelőzhető-e az OSA?
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) rendkívül gyakori és heterogén kórkép, amely világszerte közel egymilliárd embert érint, és jelentős kardiovaszkuláris, metabolikus és neurokognitív morbiditással társul. Bár gyermekkorban az adenotonsillectomia tekinthető első vonalbeli kezelésnek, az esetek akár 40%-ában reziduális betegség marad fenn, ami rávilágít arra, hogy a kizárólag kezelési szemléletű megközelítések önmagukban nem elegendőek. A korai rizikófaktorok egyre jobb felismerése ellenére a páciensek többsége továbbra is későn kerül diagnosztizálásra, amikor a növekedéssel és fejlődéssel kapcsolatos megelőzési lehetőségek már jellemzően elvesztek.
A fogászat és az ortodoncia különleges szerepet tölthet be az OSA multidiszciplináris ellátásában, mivel a fogorvosok a betegekkel korán, ismételten és a kritikus fejlődési időszakokban találkoznak. Ennek ellenére a jelenlegi fogászati és fogszabályozási gyakorlat továbbra is túlnyomórészt kezelési, és nem megelőzési fókuszú. A prevenciós stratégiák bevezetését és fenntartását nehezíti a késleltetett és kevésbé látványos klinikai eredmény, a betegadherencia magas követelménye, a hosszú távú gondozási utak hiányos strukturáltsága, valamint a korlátozott rendszerszintű keretek. Emellett a megelőző beavatkozások bizonyítékrendszere töredezett és nehezen ültethető át a rutin klinikai gyakorlatba.
Az előadás egy fenotípus-alapú megközelítésen keresztül vizsgálja az OSA-t, különös tekintettel a fogászat szempontjából releváns orális és craniofaciális tényezőkre, mint a nyelvhez köthető fenotípusok, az adenotonsilláris obstrukció, a diszfunkcionális nyelési mintázatok, a maxilláris szűkület és a craniofaciális növekedési eltérések. Populációs vizsgálatok bizonyítják, hogy orofaciális miofunkcionális eltérések – például a csökkent nyelv- és ajakizomerő, a megváltozott orális nyugalmi testtartás és az abnormális légzési minták – már a tüneteket mutató gyermekpopulációban is jelen vannak, ami arra utal, hogy az airway sérülékenysége gyakran már nagyon korán kialakul, jóval a diagnózis előtt.
Végül az előadás egy rendszerszintű akadályra is rámutat: az orvosi és fogorvosi képzés tartós elkülönülésére. Az alvásmedicina, az airway-élettan, az orális funkciók és a craniofaciális fejlődés továbbra is párhuzamosan, nem pedig integráltan kerül oktatásra. Ennek következtében az interdiszciplináris együttműködés a klinikai gyakorlatban elvárt, de a képzésben nem kellően megalapozott. A valóban prevenciós és integrált OSA-ellátás megvalósítása jelentős oktatási, szakpolitikai és finanszírozási fejlesztéseket igényel. Integrált képzés nélkül az integrált betegellátás továbbra is kivétel marad, nem pedig standard.
Önéletrajz
Triin Jagomägi 1993-ban végzett a Tartu Egyetemen, majd 1995-ben fejezte be fogszabályozási rezidensképzését a finnországi Kuopio Egyetemen. 2012-ben doktorált a Tartu Egyetemen.
1996 óta dolgozik fogszabályozó szakorvosként a Tartu Stomatológiai Poliklinikán, később a Tartu Egyetemi Kórházban oktatóként, jelenleg pedig vezető oktató orvos. 2000 óta a Tartu Egyetemen oktatási és kutatási feladatokat is ellát, és 2025 januárjától a fogszabályozás professzora. Kutatási területe a hasadékos ajak és szájpadlás genetikai háttere, valamint az orális funkciók szerepe a fogászati rendellenességek kialakulásában.
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
10.30-11.00
Kávészünet
11.00-12.30
Amit a klinikusoknak tudniuk kell az alvás és a daganatos betegségek kapcsolatáról
Prof. Cibele Dal Fabbro
Bővebben
Prof. Cibele Dal Fabbro
Amit a klinikusoknak tudniuk kell az alvás és a daganatos betegségek kapcsolatáról
Az obstruktív alvási apnoéval (OSA) élő betegek körében számos komorbiditást vizsgáltak, és az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt az érdeklődés az alvászavarok és a daganatos betegségek közötti kapcsolat iránt. Több vizsgálat alapján egy lehetséges kétirányú összefüggés figyelhető meg az alvásfragmentáció, az oxigénszaturáció csökkenése (intermittáló hipoxia), valamint a daganatos folyamatok között.
A legfontosabb kutatások rámutattak arra, hogy az OSA során kialakuló krónikus gyulladásos és immunológiai változások – különösen az alvásfragmentációra és hipoxiára adott válaszként megjelenő gyulladásos mediátorok – jelentős átfedést mutatnak a tumorbiológia alapfolyamataival. Ezek a mechanizmusok hozzájárulhatnak a carcinogenesishez, a tumorinvasióhoz és a metasztatikus folyamatokhoz.
A krónikus alvásfragmentáció több olyan élettani következménnyel jár, amelyek magyarázhatják ezt az összefüggést, többek között a pro-tumorális gyulladásos mikrokörnyezet kialakulásával, a hypothalamus–hypophysis–
Ezzel párhuzamosan a fej-nyaki daganatos betegek körében az OSA előfordulása is magasabb, különösen a sebészi vagy sugárterápiás kezeléseket követően kialakuló anatómiai és funkcionális eltérések miatt.
Az előadás áttekinti a jelenlegi tudományos evidenciákat, és bemutatja, hogy a dentális alvásmedicinában dolgozó klinikusok milyen szerepet tölthetnek be az OSA felismerésében, követésében és multidiszciplináris kezelésében ezeknél a betegeknél.
Önéletrajz
Prof. Cibele Dal Fabbro a São Paulo-i Egyetem (USP) Bauru Fogorvostudományi Karán szerzett protetikai mesterfokozatot, majd a UNIFESP orvosi karán doktorált alvásfogászatból. Képzettségei közé tartozik az orofaciális fájdalom és az akupunktúra, melyeket szintén az USP-n végzett.
Tudományos munkája főként az alvási apnoe és a bruxizmus kutatására fókuszál. Több mint 50 tudományos publikáció és három könyv szerzője, köztük az első portugál nyelvű alvásfogászati szakkönyvnek. 2012 óta a São Pauló-i Sleep Institute alvásfogászati programjának koordinátora, nemzetközi szakmai szervezetekben vezető szerepet tölt be, és jelenleg São Paulo és Montreal között osztja idejét, ahol a Université de Montréal adjunktus professzora és kutató.
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
12.30-14.00
Ebédszünet
14.00-15.30
Új farmakológiai lehetőségek a dentális alvásmedicinában: inszomnia, OSA, alvási bruxizmus
Prof. Gilles Lavigne
Bővebben
Prof. Gilles Lavigne
Új farmakológiai lehetőségek a dentális alvásmedicinában: inszomnia, OSA, alvási bruxizmus
A dentális alvásmedicina több mint 30 évvel ezelőtt jelent meg a klinikai gyakorlatban. A leggyakrabban alkalmazott terápiás eszközök közé tartoznak az orális készülékek, amelyeket obstruktív alvási apnoe (OSA), alvásbruxizmus, valamint orofaciális és temporomandibuláris fájdalom kezelésében használunk.
Az utóbbi években a terápiás paletta új gyógyszeres lehetőségekkel bővült. Bár ezek döntően az orvosi szakterülethez tartoznak, bizonyos esetekben kiegészítő előnyt jelenthetnek a fogászati és alvásmedicinai megközelítések mellett.
Az insomnia gyakran társul orofaciális fájdalommal. Bár az arany standard kezelés a kognitív viselkedésterápia, a gyógyszeres kezelés továbbra is első vonalbeli opcióként szerepel. Az új orexin-receptor antagonisták alternatívát kínálnak a hagyományos, addiktív benzodiazepin típusú altatókkal szemben, ugyanakkor az orofaciális fájdalom és inszomnia együttes előfordulásában jelenleg korlátozott az evidenciák szintje.
Az obstruktív alvási apnoe kezelése a CPAP terápiától és a mandibulaelőretoló készülékektől a sebészi beavatkozásokon, testsúlycsökkentésen, miofunkcionális terápián és a nervus hypoglossus stimulációján át széles spektrumot ölel fel. Újabb terápiás irányok is megjelentek:
i) a glukagonszerű peptid-1 receptor agonisták (GLP-1RA; pl. FDA által jóváhagyott készítmények, mint a tirzepatid) az elhízással társult, főként anatómiai jellegű felső légúti obstrukcióval járó OSA esetén a betegség paramétereinek javulását mutatják,
ii) a noradrenerg és muszkarinerg hatású kombinációs terápiák, valamint kannabinoid-alapú megközelítések (jelenleg III. fázisú vizsgálatokban) a felső légúti izomtónus növelését célozzák, ígéretes eredményekkel, bár a tolerálhatóság kulcskérdés,
iii) az alacsony respirációs arousal küszöbbel jellemezhető OSA esetekben az alvásminőséget ronthatják bizonyos ébredéspromotáló mechanizmusok, ahol a hipnotikumok (Z-szerek) vagy off-label trazodon alkalmazása egyes betegeknél javulást eredményezhet, míg az új orexin-duál antagonista szerek OSA-paraméterekre gyakorolt hatása jelenleg mérsékelt.
Az alvásbruxizmus kezelésében több farmakológiai lehetőség is felmerül, azonban ezek hatását mindig a mellékhatásprofil fényében kell mérlegelni. Ide tartozik a clonidin, a gastrooesophagealis reflux kezelésében alkalmazott szerek bizonyos hatásai, valamint rezisztens esetekben a botulinum toxin alkalmazása is.
Az előadás célja a jelenleg elérhető és kialakulóban lévő terápiás lehetőségek áttekintése, valamint azok helyének értelmezése a dentális alvásmedicina komplex, multidiszciplináris szemléletében.
Önéletrajz
Prof. Gilles Lavigne szájmedicina, fájdalomkutatás és alvásfogászat szakértője. Nemzetközileg elismert kutató, különösen az alvási bruxizmus, az alvási apnoe és a fájdalom-alvás kapcsolatok terén.
Pályafutása során több vezető pozíciót töltött be, többek között a Montréal-i Egyetem Fogorvostudományi Karának dékánja és kutatási dékánhelyettese, valamint a Canadian Sleep Society és a Canadian Pain Society elnöke volt. Tudományos munkásságát több mint 290 lektorált publikáció és négy szerkesztett könyv fémjelzi, elismerték a Kanadai Renddel (Order of Canada) is. 2024 júniusa óta a McGill Egyetem Fogorvostudományi és Szájegészségtudományi Karának professzora, neurológiai és idegsebészeti affilációval, miközben továbbra is folytatja klinikai és kutatói tevékenységét.
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
15.30-16.00
Kávészünet
16.00-16.45
Kik reagálnak a mandibuláris előretoló készülék (MAD) terápiára OSA esetén? – Mit árulnak el a fenotípusok?
Prof. Sara Camañes
Bővebben
Prof. Sara Camañes
Kik reagálnak a mandibuláris előretoló készülék (MAD) terápiára OSA esetén? – Mit árulnak el a fenotípusok?
Az előadás az obstruktív alvási apnoe (OSA) mandibulaelőretoló készülékes (MAD) terápiájára adott betegek közötti eltérő válaszreakciók kérdéskörét járja körül. Kiemelt fókusza, hogy a fenotípusok és endotípusok vizsgálata hogyan járulhat hozzá a kezelési kimenetelek jobb megértéséhez és előrejelzéséhez.
A klinikai fenotípusok – mint a craniofaciális jellemzők, a testtömegindex (BMI), az életkor és a testhelyzet-függőség – áttekintésre kerülnek abból a szempontból, hogy milyen szerepet játszhatnak a megfelelő MAD-terápiára alkalmas betegek kiválasztásában. Ugyanakkor az előadás hangsúlyozza, hogy ezek a tényezők önmagukban nem adnak teljes magyarázatot a terápiás válasz heterogenitására.
Ennek megfelelően az előadás kitér a releváns endotípusokra is, beleértve a felső légút kollapszibilitását, a „loop gain” mechanizmust, az arousal küszöböt, valamint az izomválaszkészséget. A fenotípusos és endotípusos megközelítések integrálásával az előadás egy személyre szabottabb betegkiválasztási stratégia lehetőségét mutatja be, amely javíthatja a MAD-terápia hatékonyságát az OSA kezelésében.
Önéletrajz
Dr. Sara Camañes-Gonzalvo a spanyolországi Valenciai Egyetem Orvostudományi és Fogorvostudományi Karának professzora. Diplomáját és doktori fokozatát Valenciában szerezte, ahol a doktori munkájáért kivételes elismerést kapott. Fogszabályozási mesterképzését is itt végezte.
Alvásfogászati szakértő, 2020-ban FESMES minősítést szerzett. Tagja a Spanyol Fogászati Alvászavarok Társaságának (SEMDES), a Spanyol Fogszabályozó Szövetségnek (AESOR és SEDO), valamint az Európai Alvásfogászat Társaságnak (EADSM).
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
16.45-17.30
A mandibuláris előretolásos (MAD) eszközterápia optimalizálása DISE segítségével
Dr. Patricia Fernandez-Sanjuan
Bővebben
Dr. Patricia Fernandez-Sanjuan
Evidenciákon alapuló DISE mint szűrő- és értékelő módszer az OSA kezelésében
A mandibulaelőretoló készülékek (MAD – Mandibular Advancement Devices) az obstruktív alvási apnoe (OSA) elfogadott kezelési módszerei, ugyanakkor a terápiás válasz jelentős egyéni variabilitása továbbra is komoly klinikai kihívást jelent. A gyógyszeresen indukált alvásendoszkópia (DISE – Drug-Induced Sleep Endoscopy) értékes eszközzé vált a felső légutak alvásszerű állapotban mutatott viselkedésének vizsgálatában, lehetőséget teremtve a betegkiválasztás finomítására és a kezelési stratégiák optimalizálására.
Az előadás egy strukturált, DISE-alapú protokollt ismertet a mandibulaelőretoló készülékes terápia értékelésére és optimalizálására.
Bemutatásra kerülnek a mandibula előrehelyezésére adott felső légúti válaszokkal kapcsolatos legfontosabb eredmények, kiemelve az egyes anatómiai szinteken megfigyelhető eltérő hatásokat. Különös hangsúlyt kapnak a velopharyngealis, oropharyngealis, nyelvgyöki és epiglottikus szinteken megfigyelhető légúti összeesések megszűnésének vagy fennmaradásának mintázatai, valamint ezek szerepe a terápiás döntéshozatalban. A DISE-leletek értelmezése funkcionális megközelítésben történik, figyelembe véve, hogy a DISE az anatómiai és dinamikus változásokat jeleníti meg, nem pedig közvetlen fiziológiai paramétereket mér.
Bemutatásra kerül egy klasszifikációalapú, személyre szabott kezelési megközelítés is, amely a megfigyelt légúti reakciókat klinikailag releváns kategóriákba sorolja. Ez támogatja a terápiás döntéseket, beleértve a mandibulaelőretoló készülék önálló alkalmazását vagy annak kombinálását kiegészítő kezelésekkel, például pozíciós terápiával vagy felső légúti sebészeti beavatkozásokkal.
Végezetül az előadás áttekinti a DISE prediktív értékét a mandibulaelőretoló készülékes terápia eredményességének előrejelzésében.
Ez a megközelítés a precíziós medicina irányába mutat a dentális alvásmedicinában, ahol a DISE nem csupán diagnosztikai eszközként, hanem a személyre szabott kezeléstervezés dinamikus platformjaként is szolgál.
Önéletrajz
Dr. Patricia Fernández-Sanjuán kizárólag magánpraxisban dolgozik alvásfogászat területén, kiemelten a horkolás, az alvási apnoe és a temporomandibuláris rendellenességek kezelésére.
Szakterülete a felső légutak vizsgálata gyógyszerrel indukált alvás alatti endoszkópia (DISE). Ő fejlesztette ki a „Mandibuláris Előretolás Kiválasztó (SAM)” eszközt, amely segít meghatározni, mely betegek számára hatékony a mandibuláris előretoló készülék. Jelenleg egy nemzetközi, többközpontú kutatást vezet az eszközök kezelésének optimalizálására, amely doktori disszertációjának fő témája is. Munkáját több díjjal ismerték el, például a Zaragoza Orvosi Kamara díjával és az Amerikai Alvásfogorvosi Akadémia klinikai kutatási díjával, és rendszeresen részt vesz nemzeti és nemzetközi konferenciákon.
Alvásfogászat Kongresszus 2026 - Dental World
17.30-18.00
Q&A
Jegyek – 8 kreditpont
DENTAL WORLD
Tekintsd meg az interjúkat, amik az eseményen készültek!
Ebben a szekcióban exkluzív interjúkat nézhet meg legutóbbi rendezvényünk előadóival. Hallgassa meg közvetlenül a szakma meghatározó szereplőit, akik megosztják a rendezvényen szerzett tapasztalataikat, és beszélnek a fogászat jövőbeli irányairól.
