Világszerte tapasztalható, hogy a dohányzásellenes kampányt – le­­galább részben – sikeresnek tekinthetjük. Azok közül, akik eddig dohányoztak, mind többen teszik le a cigarettát, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy növekszik a kereslet a különféle pótszerek iránt. A nikotintartalmú folyadék elpárologtatásával működő e-cigaretta a kezdeti sikerek után visszaszorulni látszik és bár valóban füst- és kátránymentes, az egészségkárosító tulajdonságairól egyre többet hallani. Versenytársa is akadt már, egy szintén elektromos szerkezet, az IQOS, melyben valódi dohány van, de azt nem égeti el, hanem csak hevíti. Ezáltal kevesebb káros anyagot termel, nem képez hamut, sem füstöt, általában véve kevésbé ártalmas. – olvashatjuk róla az előnyeit hangsúlyozó reklámokban. De valóban így van-e?

A dohányzás minden formájáról régóta bebizonyosodott, hogy nemcsak a tüdőszövetet rongálja, kártétele már a szájüregben megkezdődik, a fogorvosok erről elég sokat tudnak.

Dr. Radánovics-Nagy Dániel a szájhigiéné megőrzésének elkötelezett képviselője. Diplomáját a pécsi egyetemen szerezte 2013-ban, azt követően Budapesten a magánellátásban praktizál. Aktívan részt vesz a Dental Press kiadványainak szerkesztésében, a Dental World nemzetközi fogászati szakkiállítás és konferencia Szájhigiénés és Prevenciós Kongresszusának témafelelőse. Szívügye, hogy az óvodás, iskolás korosztályt megtanítsa a helyes szájhigiénére. Meggyőződése: egy fogorvosnak nemcsak abban van szerepe, hogy kuratív módon ellássa a már beteg fogakat, hanem igen nagy hangsúlyt kell fektetni a kóros állapotok kialakulásának megelőzésére. Ezért is kérdeztük meg őt: mi a véleménye erről a legújabb dohányzáspótló szerkezetről?

Nem elsősorban a fogorvos feladata, hogy a rossz szokásairól leszoktassa a pácienseit, de egyfajta szemléletformáló szerepünk kétségtelenül van – erősítette meg Radánovics doktor. Bizonyos, hogy ezen a téren is képesek vagyunk hatni a betegeinkre. Noha tudjuk, hogy a dohányzás Európában már a XVI. század óta jelen van, de a mai – klasszikus értelemben vett – cigarettagyártás csak a XIX. századtól kezdődött. Korábban a férfiak jellemző szokása volt, a nők körében csak az 1800-as évek második felében terjedt el. Valamilyen formában igen sok embert érint, gondoljunk csak arra, hogy a dohányzók füstjét kényszerűen belélegző „passzív dohányosok” is részesei az ártalmaknak. Ezért nagyon üdvözlöm azokat az intézkedéseket, melyek a zárt terekből, a vendéglátás különböző helyszíneiről kitiltotta a dohányosokat. Tény, hogy a XIX. század előtt a dohányzás jobbára inkább csak a dohánylevelek rágása és pipázás formájában volt jelen, a pipában keletkező füst viszont sokkal kevésbé savas és sokkal könnyebben felszívódik a szájüregben. Aktív hatóanyaga a nikotin. A cigarettafélék csak később alakultak ki, közöttük viszont az évek során megfigyelhettünk egy ártalomcsökkentő tendenciát, mint például a füstszűrő vagy az alacsonyabb nikotintartalom. Persze a nikotin itt is megmaradt, ráadásul társult hozzá a karcinogén kátrány is. A nikotinról hamar bebizonyosodott, hogy az addikciós potenciálja meglehetősen magas, könnyű rászokni és nagyon nehéz leszokni róla. A piacon most megjelenő új termékek pont ezen a téren jelenthetnek némi segítséget, noha feltétlenül el kell választanunk egymástól két tényezőt, a pszichés és a fizikai függőséget. Az elektromos készülékek a pszichés függőségen nem segítenek, az a rituálé, mely a dohányzás kísérője, ugyanígy jelen van, miközben a nikotin fizikai függőségi potenciálja is változatlanul nagy marad.

Bizonyos előny azért kétségtelenül mutatkozik. Van páciensem, aki meglehetősen előrehaladott állapotú fogágybetegségben szenved. Az utóbbi időben áttért az elektromos szerkezet használatára és most lényegesen jobb állapotban van a fogágya, a fogai is. Sokkal kevesebb elszíneződés és fogkő képződik rajtuk. Egy orvos persze soha nem buzdíthat arra senkit, hogy ilyen szerekkel éljen, de ha már mégis élni akar az illető valamivel, akkor – leg­alább fogászati szempontból – jobbak ezek az új termékek.

Akár a hagyományos dohányzást tekintjük, akár az elektromos eszközök használatát, a nikotin mellett egy sereg más anyag is bekerül a száj­üregbe. Ezeknek milyen hatásuk van a parodontális betegségekre?

Már maga a nikotin is érösszehúzó hatású. Ez az egyik, ami nagyon negatívan hat a fogágyra, hiszen a fogágybetegség hatására sokan elveszítik a fogaikat. Ilyenkor a megoldást az implantáció jelentheti. Az implantátum beültetésénél viszont az a probléma, hogy utána ott új szövetnek kell képződnie, ahhoz pedig sűrű kapillárishálózatra van szükség. A dohányzás pedig éppen ezeket az újonnan képződő ereket szűkíti és ezáltal az egyébként jó hatásfokkal működő becsontosodás mégsem lesz olyan jó hatásfokú! Inkább a nikotin nekrotizáló hatása érvényesül, minden velejárójával együtt. Persze igaz az is, hogy a parodontitis, a fogvesztés multifaktoriális tényezők következménye. Befolyásolja például a beteg nyálösszetétele, ami viszont genetikailag determinált. De mindezeken túlmenően, nagyon sokat számít, hogy az illetőnek milyen az életvitele, ahol az elsők között kell megemlíteni a helyesen kivitelezett szájhigiéné fontosságát, és igen, ott szerepel a dohányzás is. Ha csak egy mód van rá, akkor – akár szakember segítségét kérve – igyekezni kell felhagyni ezzel a szenvedéllyel!

Hozzátehetjük még, hogy az életvitel vizsgálatánál az égetett szeszek túlzott fogyasztása sincs kedvező hatással a fogágyra. Az alkohol irritatív, nyálkahártyaszárító ágens. Elég, ha felfigyelünk arra, hogy a piacon jelenleg kapható szájvizek közül már egyben sincs alkohol, pedig néhány évvel ezelőtt ez még nem így volt. A szájvíz egyébként sem kellene a napi, rutin szájhigiéné része legyen. Inkább terápiás jelleggel érdemes – ha erre szükség van – egy ideig kúraszerűen alkalmazni. Ha pedig használjuk, figyeljünk oda arra, hogy nem az a jó szájvíz, ami mar, csíp. Az ilyenekben több összetevő is lehet, ami irritálhatja a nyálkahártyát.

A dohányzásra visszatérve, a fogvesztést követő implantáció során jó motiváció lehet, hogy ha a páciens le nem is szokik, leg­alább próbálja meg jelentősen mérsékelni a dohányzást. Még pénzt is megtakaríthat. Sokan mondják, hogy a fogászat drága, ami ebben a formájában nem is igaz, mert valójában a hanyagság a drága! Ezért van nagy jelentősége a prevenciós szemléletnek. Fel kell nevelni egy olyan generációt, amelyiknek a tagjai időről időre, mondjuk félévente, felkeresik a fogorvost, akkor is, ha nincs panaszuk, legalább egy kontrollvizsgálat erejéig. Ezzel rendkívül sok pénzt takaríthatnak meg és a sosem igazán kellemes, nagyobb fogászati beavatkozást is megelőzhetik. Ha az invazív és kuratív beavatkozásokat a preventív szemléletmóddal megakadályozhatjuk vagy elodázhatjuk, akkor azzal a páciens kétségtelenül jól fog járni.

Dr. Révay András

 

×

Powered by WhatsApp Chat

×